Körmend Város szennyvíz-csatornázottságának fejlesztése Alsóberkifalu, Felsőberkifalu és Horvátnádalja településrészek bevonásával"


Kommunikációs terv



"Körmend Város szennyvíz-csatornázottságának fejlesztése Alsóberkifalu, Felsőberkifalu és Horvátnádalja településrészek bevonásával" című projekt előkészítési szakasza az Új Magyarország Fejlesztési Terv, Környezet és Energia Operatív Program (KEOP 7.1.2.0) keretén belül, az Európai Unió támogatásával valósul meg.



KEOP 7.1.2.0-2008-0276

TARTALOMJEGYZÉK


 


  1. Helyzetelemzés                                                     

  2. Célkitűzések meghatározása                                

2.1. Alap célkitűzései                                                       

2.2. A kommunikációs terv stratégiai célkitűzései            

2.3. Kommunikációs célok                                                

2.4. Részcélok                                                                  

3. Célcsoportok meghatározása                                       

4. Kommunikációs stratégia                                             

5. Az előkészítő szakasz kommunikációs feladatai           

6. A kommunikációs feladatok eszközei                           

6. 1. Kockázatfelmérés                                         

6. 2. Válságkommunikációs terv készítése

6. 3. Véleményvezérek azonosítás, interjúk

6. 4. Civil szervezetek felkutatása, véleményük megismerése

6.5. Közvéleménykutatás

6. 6. Hatástanulmány készítése

6. 7. Korábbi médiamegjelenések összegyűjtése

6. 8. A rojektmenetrend összeállítása, engedélyek várható

        időpontjának összegyűjtése

6. 9. Cselekvési (kommunikációs) terv késztése

6. 10. A cselekvési (kommunikációs) terv egyeztetése a

         Közreműködő Szervezettel

6. 11. A beruházó képviselőinek kommunikációs felkészítése

         médiatréning keretében

6. 12. Sajtómegjelenések generálása a nyomtatott, elektronikus

          és az online médiában

6. 13. Sajtóesemények szervezése

6. 14. Sajtóesemények összegyűjtése és elemzése

6. 15. Belföldi tanulmányút szervezése újságírók számára igény esetén

6. 16. Nyomtatott tájékoztatók (brosúrák, szórólapok stb.) elkészítése

         és lakossági terjesztése

6. 17. Internetes honlap létrehozása és folyamatos működtetése,

          frissítése

6. 18. Lakossági fórum, közmeghallgatás szervezése

6. 19. Önkormányzatoknál elhelyezett hirdetmények, tájékoztatók

7. Időzítési terv

8. A kivitelezés módja

9. Költség terv

10. Értékelés





1. Helyzetelemzés


Körmend Város Önkormányzata az Alsóberkifalu, Felsőberkifalu és Horvátnádalja településrészek bevonásával tervezett szennyvízcsatorna-hálózat bővítésével kívánják megvalósítani a nyugati városrész szennyvízcsatornázását.

Körmend Város szennyvíz-csatornázottsága részben már korábban megvalósult támogatásból és saját forrásból. a város csatornázottsága jelenleg kb. 71 %-os, amely leginkább a város északi és a központi részeit fedi le, míg a fejlesztéssel érintett településrészek csatornázatlanok.

Az Önkormányzat célja, hogy a fejlesztés megvalósításával az érintett településrészeken kb. 85,5 %-os csatornázottság valósuljon meg, amely a város tekintetében közel 82 %-os csatornázottságot jelent. A beruházáshoz az Önkormányzat rendelkezik érvényes vízjogi engedélyes tervvel, illetve vízjogi létesítési engedéllyel.

A fejlesztés révén 13.027 m gerincvezeték épül ki kb. 516 bekötéssel, így az egységnyi belterületi gerincvezeték hosszra eső ellátandó lakosok száma becslések szerint 103 fő/km lesz.

A pályázat sikere esetén a más meglévő hálózat Körmenden 13.027 m gerincvezetékkel, 4.968 m házi bekötővezetékkel, 6 db átemelő szivattyúval bővül, mely eredményeképpen újabb 516 ingatlanról kerül szabályos módon összegyűjtésre és elvezetésre a házi kommunális szennyvíz. A meglévő körmendi szennyvíztelep kapacitásának a kiépítése 2.600 m3/d, amely megfelelően ki tudja szolgálni az igényeket a fejlesztést követően is.

A projekt elsődleges célcsoportja Körmend Város fejlesztéssel érintett 3 településrészének lakossága. A környezetvédelmi infrastruktúra fogyatékosságaiból adódó konfliktusok a település hátrányos helyzetű csoportjai körében fokozottan jelentkeznek, így a fejlesztések közvetve az ő esélyegyenlőségük javításához nélkülözhetetlen. A lakosság és partnereik számára folyamatos tájékoztatást és környezettudatos, a fenntarthatóság tanulásával kapcsolatos akciókat, eseményeket szervezünk.

A projekt konkrét célja a hazai és az Európai Uniós irányelvek előírásainak figyelembevételével a szennyvízelvezetési infrastruktúra fejlesztése, és a környezetterhelés csökkentése. Körmend várost, mint önálló szennyvízelvezetési agglomerációt jogszabály kötelezi a szennyvíz közműves elvezetésére és ártalommentes elhelyezésére, amelyet 2010. december 31-ig kell megvalósítania.

Magyarországon a közműves vízellátás közel 90 %-a felszín alatti vízkészletből történik, ezáltal a projekt által közvetve megvalósítani kívánt vízbázis-védelem az egész régió távlati vízellátása szempontjából is kulcsfontosságú. A tervezett csatornahálózat garanciát nyújt a környezeti kockázatok mérséklésére. A csatornahálózat korszerű megépítésével felhagyásra kerülnek a nem szakszerűen tervezett és kivitelezett egyedi közműpótlók, ez által csökken a talaj és talajvíz szennyezőanyag terhelése. A szennyvíztisztító telep oly módon került kialakításra, hogy onnan a befogadóba vezetett tisztított szennyvíz szennyezőanyag tartalma nem haladja meg a mindenkor érvényes jogszabályokban meghatározott technológiai határértékeket. A projekt törekszik a települési környezetvédelem erősítésére és a környezetbiztonság növelésére is.

A közüzemű szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével lehetőség adódik elsősorban turisztikai, szolgáltató beruházások megvalósítására, amely javítja a jelenlegi foglalkoztatási szintet, és növeli a települések adóbevételét. Az összkomfortos lakókörnyezet növeli az egyes ingatlanok, a települések értékét, fokozza a települések lakosságmegtartó képességét.

A fentiek megvalósítása érdekében a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztési programját 2009-2011. években kívánják teljesíteni.


2. Célkitűzések meghatározása


2.1. Alap célkitűzés


A jelenlegi beruházással érintett településrészeken közüzemi csatornahálózat nincs, a lakóházak szennyvizeit közműpótló műtárgyakba helyezik el, melyek jelentős része szakszerűtlen kialakítású, szikkasztóként üzemel. A város a szennyvízgyűjtőkből a szennyvizet szippantó kocsikkal szállítják el Körmend Város szennyvíztelepére, de esetenként ellenőrizhetetlen helyen ürítik ki. A beruházással érintett területen jelenős ipari szennyvizet kibocsátó létesítmények nincsenek.

Az Önkormányzat célja, hogy felgyorsuljon a felszíni és a felszín alatti vizek védelme, a talaj szennyezőanyag terhelésének csökkenése, a vízminőség romlásának megállítása, a minőség javulása. A csatornahálózat korszerű megépítésével tovább csökken a talaj és talajvíz szennyezőanyag terhelése. Az infrastrukturális beruházás megvalósításának jelentős lakosságmegtartó ereje van.

A szennyvízközmű beruházások megépítésével felhagyásra kerülnek a nem szakszerűen tervezett és kivitelezett egyedi közműpótlók, ez által csökken a talaj és talajvíz szennyezőanyag terheltsége. A szennyvíztisztító telep oly módon került kialakításra, hogy az onnan a befogadóba vezetett tisztított szennyvíz szennyezőanyag tartalma nem haladja meg a mindenkori érvényes jogszabályokban meghatározott technológiai határértéket.

2.2 A kommunikációs terv stratégiai célkitűzései

- a lakosság bizalmának megszerzése

  • a partnerként fellépők megnyerés

  • a projektben részvevők támogató partnerségének kialakítása

  • a projektgazda és a projektmenedzsment érdekelté tétele a projekt végrehajtásában

  • a beruházó és a lakosság közötti párbeszéd kialakítása

2.3 Kommunikációs célok

  • Az érintett terület lakossága értse, fogadja el és támogassa a beruházást

  • a szennyvízközmű szolgáltatás előnyeinek bemutatása

  • a "régi" és az "új" szennyvízközmű rendszer különbségének érzékeltetése

  • a felszíni és a felszín alatti vizek védelmének, és annak fontosságának bemutatása

  • a talaj és a talajvíz szennyezőanyag terhelésének, és ennek fontosságának bemutatása

  • összefüggések ismertetése a szennyvízhálózat korszerűsítése és a megfelelő minőségű ivóvíz között

  • környezettudatos szemlélet kialakítása

2.4 Részcélok

  • helyi vállalkozók megszólítása és velük párbeszéd kialakítása




3. Célcsoportok azonosítása


Fő kategóriák

Szegmentált alábontás

Lakosság

Az érintett terület lakossága

Sajtó

Helyi, megyei, regionális nyomtatott és

 

elektronikus média

Helyi vállalkozók

Nagyvállalatok

 

Kis- és középvállalkozók

Regionális döntéshozók

Körmend Város Önkormányzata

 

Magyarnádalja Község Önkormányzata

 

Vasalja Község Önkormányzata

Munkatársak

Projektgazda

 

Vasivíz Vas Megyei Víz- és Csatornamű ZRt.

 

Projektmenedzsment szervezet

Szakmai szervezetek

Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség

 

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi

 

Szolgálat Vas Megyei Intézete (Szombathely)

 

Vas megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat

 

(Tanakajd)

 

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Egyéb partnerek

Beszállítók

4. Kommunikációs stratégia

A kommunikáció esetünkben több, időben elkülönülő szakaszból áll.

  • Az első a projekt kidolgozási szakasza, amikor a koncepciót és a terveket dolgozzuk ki. A hangsúly a projekt bemutatásán és a nehézségek feltérképezésén lesz. Cél a problémára való figyelemfelhívás, illetve a kialakításra vonatkozó igények megfogalmazása, a különböző nézetek közelítése, az elképzelések rögzítése, a pályázat előkészítő periódusának aktuális feladatainak megoldása. Cél továbbá a munkatársak felkészítése a pályázat elkészítésére, a kívánalmaknak legmegfelelőbb stratégia kialakítása. Itt a kommunikációs stratégia a belső kommunikáció eszközeivel él, a személyes informálást helyezi előtérbe, amelynek fórumai különbözőek: workshop, beszélgetések, ötletbörze, levelezés, telefonos megbeszélések. Eredményéről a pályázat sikere fog tanúskodni.

  • A második a beruházás megvalósulási szakasza, amelyben a terület nehézségeinek feltárásán túl a beruházással megnyíló lehetőségek ismertetése kapja a fő hangsúlyt, valamint a célcsoport érdekeltté tétele is ekkor történik. Ebben az időben elkészülnek a projekt forgatókönyvei, melyek közvetítése az érintettek felé ebben a szakaszban kezdődik. Külön figyelmet kell fordítani a beruházás egyes szakaszaira, a kivitelezés állomásainak ismertetésére. A kommunikációs stratégia fő eszközei: a sajtómegjelenések a nyomtatott és az elektronikus médiában, hiszen a sajtón keresztül a célcsoportok legnagyobb része hatékonyan és hitelesen elérhető.

  • A harmadik szakasz az átadásra való felkészülés szakasza, illetve az átadás maga, amikor intenzívebb figyelemfelkeltést tervezünk. Ebben a szakaszban is a stratégiailag fontos szerepet tölt be a prezentációs tájékoztatás a sajtó támogatásával.


5. Az előkészítő szakasz kommunikációs feladatai:


  • Kockázatfelmérés

  • Válságkommunikációs terv készítése

  • Véleményvezérek azonosítása, interjúk

  • Civil szervezetek felkutatása, véleményük megismerése

  • Közvélemény kutatás

  • Hatástanulmány készítés

  • Korábbi média-megjelenések összegyűjtése és elemzése

  • A projekt menetrend összeállítása, engedélyek várható időpontjának összegyűjtése

  • Cselekvési (kommunikációs) terv készítése

  • A kommunikációs terv egyeztetése a Közreműködő Szervezettel

  • A beruházó képviselőinek kommunikációs felkészítése médiatréning keretében

  • Sajtómegjelenések generálása a nyomtatott, elektronikus és on-line médiában

  • Sajtóesemények szervezése

  • Sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése

  • Belföldi tanulmányút szervezése újságírók számára igény esetén

  • Nyomtatott tájékoztatók (brosúrák, szórólapok, stb.) elkészítése és lakossági terjesztése

  • Internetes honlap létrehozás és folyamatos működtetése, frissítése

  • Lakossági fórum, közmeghallgatás szervezése

  • Önkormányzatnál elhelyezett hirdetmények, tájékoztatók




6. A kommunikációs feladatok eszközei




6. 1. Kockázatfelmérés


Mint minden terv kidolgozásakor, így a "Körmend Város szennyvíz-csatornázottságának fejlesztése Alsóberkifalu, Felsőberkifalu és Horvátnádalja településrészek bevonásával" elnevezésű projekt kidolgozásakor is számba kell venni a hibalehetőségeket, illetve mindazokat a tényezőket, amelyek veszélyeztethetik a program megvalósítását, kockáztatják a kivitelezés sikerességét. Jelen esetben kockázati tényezőként szerepel mindaz, ami befolyásolhatja a megvalósítás ütemét, eredményességét, illetve olyan veszélyes helyzetet teremthet, amikor az elhárítás érdekében gyors és határozott döntések szükségesek. Elengedhetetlen mindez azért, mert egy esetleges krízishelyzet kialakulásakor az események felgyorsulnak, összegződnek, amellyel párhuzamosan az emberi reakciók is megváltoznak, felerősödnek.

Az előkészítés illetve továbbiakban a megvalósítás során is számolni kell az esetleges megvalósítási és kommunikációs kockázatokkal, ezért azokat össze kell gyűjteni, hogy előfordulásukkor a célcsoportokat megfelelően és megnyugtatóan tájékoztatni lehessen.


6. 2. Válságkommunikációs terv készítése


A valódi válsággal együtt jár annak nyilvánosságra kerülése, ami megkívánja azt, hogy ilyenkor ne csak a válság megszüntetésével, hanem annak kommunikálásával is foglalkozzunk.

A fentiek miatt elengedhetetlen, hogy amennyire lehet, felkészüljünk a jövőben esetlegesen előforduló gondokra, problémákra, veszélyekre. Szükséges ez azért, hogy előrelátással azok jelentős részét kiküszöböljük, illetve azért is, hogy bekövetkezésükkor kész válságkezelő stratégiával állhassunk elő.

A kockázatok felmérését követően a tájékoztatási kampányt úgy kell felépíteni, hogy a problémás területek már akkor kezelésre kerüljenek, amikor abból még probléma nem kerekedett. A válságkommunikációs terv készítése azért elengedhetetlen, mert ha megoldhatatlan a válság kialakulásának elhárítása, célszerű az előre kialakított válságkezelési rend válságkommunikációs tervben rögzítettek alapján cselekedni.


6. 3. Véleményvezérek azonosítása, interjúk


A beruházási területen élő lakosság véleményét befolyásolhatják a véleményvezérek véleményei. Felkutatásukhoz, azonosításához szükséges, hogy előzetesen információkat szerezzünk arra vonatkozóan, hogy mely személyek azok, akik a közösségben jelentős szerepet töltenek be. Ezek lehetnek pártokhoz hű, elkötelezett emberek, vagy a civil szférában aktivitást mutatók, de munkájuknál fogva is tölthetnek be véleményformáló szerepet. Azonosításuk a közvélemény-kutatással együtt történik, ugyanis ez alkalommal lehet a megkérdezettek között tájékozódni. Azonosításuk után előre felvázolt interjúterv alapján személyes beszélgetéseket tervezünk, amelyek eredményeit írásban is rögzítjük. Fontos, hogy ezek az emberek névvel együtt nyilatkoznak. Az interjúk elkészítése után azok összegzése is megtörténik.


6. 4. Civil szervezetek felkutatása, véleményük megismerése


Körmend város területén, valamint a szennyvízhálózat bővítését érintő településeken erős civil mozgalommal számolhatunk. Az egyesületek, alapítványok, társaságok vezetői a lakosok közül kerültek ki, a tagok teljes körű bizalmat szavaztak nekik. A topográfiai területen lévő egyesületek azonosítása a város honlapja alapján történik, majd a vezetőkkel készítünk interjúkat. A különböző civil funkciókat betöltő egyének a személyes véleményükön kívül a társaságuk vélekedését is tolmácsolják. E módszerrel már szélesebb kör véleményét is megismerhetjük, hiszen a lakosságnak az a része, amelyik felelősséggel érez lakóhelye iránt, vagy valamilyen szabadidős tevékenységet végez, illetve társasági életet él, önálló véleménynyilvánítási kompetenciákkal rendelkezik. A civil szervezetek vezetőivel készített interjúk szövegét írásban rögzítjük, és a véleményeket összegezzük.


6. 5. Közvéleménykutatás


A projekt elindítása előtt, a stratégia pontosítása érdekében elengedhetetlen, hogy tudjuk, mit gondolnak az érintett településeken a "szennyvízről", valamint azt is, hogy miért gondolkodnak így. Kvantitatív és kvalitatív kutatások segítségével kell megismerni az érintett lakosság általános véleményét, ismereteit, félelmeit, valamint a véleményeket kialakító és befolyásoló érdekeket.

A közvélemény kutatás az érintett települések és településrészek lakosainak megkérdezésével, kérdezőbiztosok segítségével történik, az összegyűjtött kérdőívek elemzése után született eredményt pedig kutatási dokumentációban rögzítjük.


6. 6. Hatástanulmány készítés


A projekt előkészítő szakaszának egyik fontos feladata hatástanulmány készítése, mely gyakorlatilag a projekt tervezett kommunikációjának hatékonyságát vizsgálja, azaz hogy ez milyen hatással lesz a beruházásra, mennyiben valósítja meg a tervezett kommunikációs célokat.

A hatások közül kiemelt fontosságú: a gazdasági, szociális, a társadalmi, a morális, környezeti-ökológiai, valamint a szervezeti és személy-image hatások. Ez utóbbiak a stratégiai és mérhető PR kommunikáció eredményének is tekinthetők.

A tájékoztatás során az "Arculati kézikönyvben" meghatározott kötelező elemeket használjuk, így valósítva meg az ÚMFT ismertségének növelését is. Az indirekt kommunikáció célja, hogy az ÚMFT és a pályázati lehetőségek is figyelmet kapnak, így az ÚMFT projekt és szervezeti image is erősödhet. Ez a későbbi elfogadás/információ-befogadás, meggyőzés folyamatát jelentősen megkönnyítik. Az ÚMFT reputációja is nő az aktív PR által, így az azonnali reakció is kialakulhat a lakosságban, a pályázati morál és az EU iránti lojalitással egyetemben.


6. 7. Korábbi médiamegjelenések összegyűjtése


A témában korábban megjelent újságcikkek, híradások, tudósítások összegyűjtése. Ez elsősorban a projekttel kapcsolatos megjelenéseket elemzi, de ki kell térni a témát általánosságban érintő egyéb cikkekre. A médiaelemzés célja, hogy a nyomtatott, elektronikus és online sajtóban megjelentek alapján tájékozódjunk a lakosság korábbi vélt ismereteiről, amelyet a médiumok közvetítettek feléjük.


6. 8. A projekt menetrend összeállítása, engedélyek várható időpontjának összegyűjtése


Ez a feladat elsősorban a projektben résztvevők közötti belső kommunikáción alapszik. Ahhoz, hogy a feladatok ütemezhetők legyenek, szükséges a projekt menetrendjének összeállítása. Ennek segítségével kontrollálhatók az egyes határidők, ütemezhetők a feladatok. A feladatvégzést nagyban befolyásolják az engedélyhez kötött tevékenységekre vonatkozó iratok beszerzése, így azok időpontjait is meg kell határozni. Ezek a meghatározások tervezhetővé teszik a végrehajtást, illetve segítségükkel észszerű munkavégzés feltételezhető. A projekt menetrend összeállításához valamennyi részterület felelőseinek össze kell dolgozniuk, hogy a munkák prioritása meghatározható legyen, illetve a párhuzamos tevékenységekben se legyen fennakadás.


6. 9. Cselekvési (kommunikációs) terv készítése


Célja az, hogy a projekt előkészítése és megvalósulása során szükséges kommunikációs célokat meghatározza, valamint melléjük rendelje a kommunikációs eszköztárat. Az üzenetek rendszeres hangsúlyozásával el kell fogadtatni a lakossággal, hogy a szennyvízhálózat kiépítése elengedhetetlen. A kommunikációs terv feladata az, hogy összegezze és előremutatóan tervezze az információk célcsoportokhoz való eljutásának módját és ütemezését, valamint azt is, hogy a hatékony kommunikációs munkához milyen stratégiai lépéseket kell megtenni. A cselekvési (kommunikációs) terv tartalmazza a célcsoportok meghatározásán, a feladatokon és az eszközökön kívül az időzítési tervet és a költségelemzést is.


6. 10. A kommunikációs terv egyeztetése a Közreműködő Szervezettel


A kommunikációs tervet egyeztetni kell a Közreműködő Szervezettel, hogy esetleges kifogásaikat, a PR feladatokat ellátó szervezet véleményétől különböző álláspontokat ismertesse. Mindez szükséges azért, hogy hatékony és célratörő kommunikációs terv szülessen, amely mind a beruházó, mind a lakosság mind pedig a finanszírozást biztosító Európai Unió érdekeit szem előtt tartja.


6. 11. A beruházó képviselőinek kommunikációs felkészítése médiatréning keretében


E kommunikációs tevékenység kettős célú. Az első szerint fontos, hogy a beruházó képviselői megfelelően tájékozottak legyenek a projekttel kapcsolatosan, és ezt a tájékozottságot a nyilvánosság felé prezentálni is tudják. A médiatréning második célja pedig az, hogy azok a személyek, akik a projektben operatív döntéshozatali vagy végrehajtói szerepben vannak, alapszintű tréningen vegyenek részt. E tréning célja az, hogy bepillantást kapjanak a média világába, olyan - egyelőre mesterséges - szituációkkal találkozzanak, amelyek a végrehajtás során előfordulhatnak. Ezzel megelőzhető a félretájékoztatás, a hiteltelen médiamegjelenés és a projekt hírének rombolása.

A médiatréning lebonyolításához igénybe vesszük a helyi rádió (Rádió8 Körmend) szakmai stábját, akik rutinjukkal és tapasztalataikkal minden szempontból ígéretes és hasznos médiagyakorlattal és -ismerettel látják el a résztvevőket.


6. 12. Sajtómegjelenések generálása a nyomtatott, elektronikus és online médiában


A folyamatos és hiteles tájékoztatás elengedhetetlen eszköze a sajtó. Általuk az üzenetek eljuttathatók a kiemelt célcsoporthoz, a lakossághoz. A helyi és megyei médiára koncentrálva elérhető a projektben érintett lakosság, mivel megjelenésük, illetve közlési terük lefedi a kérdéses topográfiai területet. A sajtómunka során az alábbi médiumokkal számolunk:

A Vas Népe című napilap Vas megye napilapja, terjesztési területe azonos a megye területével. Valamennyi településén előfizethető, illetve megvásárolható. A/2-es formátumban, színes címlappal és gyakori színes beltartalommal jelenik meg. Közéleti napilap, amely a megye társadalmi, gazdasági, kulturális életével foglalkozik.

A Körmendi Híradó a település városi újságja. Megjelenik havonta, térítésmentesen, 5000 példányban. A város és a kistérség valamennyi háztartásába eljut. Társadalmi, gazdasági, kulturális értékeket képviselő folyóirat, amely helyi vonatkozásban mutatja be a város mindennapjai, sikereit és gondjait. Az újság közel 10 éve van jelen a helyi tájékoztatásban. A/4-es formátumban, színes címlappal, fekete-fehér beltartalommal jelenik meg, az egyes írásokat fotók és/vagy grafikák illusztrálják.

A Rábavidék című kétheti lap négy kistérség újságja. Csekély összegért megvásárolható újságárusoknál vagy utcai árusoknál. Egyaránt foglalkozik társadalmi, gazdasági, kulturális híradással, amelyek között hangsúlyosan szerepelnek a Körmend életére vonatkozó tudósítások, beszámolók. Az újság évszázados hagyományok alapján a rendszerváltáskor jelent meg újra, azóta többszöri változás történt a szerkesztőségben, de a jogfolytonosság töretlen. A/4-es formátumban, kétszínnyomással jelenik meg, melyet elvétve színes fotók is gazdagítanak.

Az elektronikus médiumok közül a Körmendi Televízió helyben, a kábelszolgáltatónál előfizetők részére nyújt képes információkat. Híradója kétheti rendszerességgel jelentkezik, amelyet többször megismételnek.

A Rádió8 Körmend adása nemcsak a város határain belül fogható, hanem földi sugárzással a kistérség - így az érintett településeken élők - háztartásaiba is eljut. Legújabban már az internet közvetítésével országosan is hallgatható a műsor. (www.radio8-kormend.hu)

A város weblapja (http://www.kormend.hu/) naprakész információkat továbbít az érdeklődők felé. A sajtóközlemények, eseményekről szóló tudósítások ugyancsak olvashatók itt.

Ugyancsak ez a honlap (http://www.kormend.hu/) lesz az a felület, ahol a projektnek internetes megjelenést biztosítunk.


6. 13. Sajtóesemények szervezése


A projekt előrehaladása során többször tervezünk sajtótájékoztatót, ahol elsősorban a 6.8 pontban felsorolt média képviselőire számítunk, de a meghívókat a régió jelentősebb és népszerűbb írott és elektronikus hírközlőinek is eljuttatjuk.

A sajtótájékoztatókon kívül a jelentős, projekteseményekre meghívjuk a sajtó képviselőit is. Ilyen események például: a lakossági fórum, a projekt indítása, stb.


6. 14. Sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése


A projektről szóló sajtómegjelenéseket összegyűjtjük és elemezzük, ami a projekt teljes monitoringozásához szükséges. Ezzel nemcsak a sajtómunka elvégzését igazoljuk, hanem a tanulságokat is levonhatjuk.


6. 15. Belföldi tanulmányút szervezése újságírók számára igény esetén


Mivel a projekt nagy volumenű beruházásnak minősül, így várható, hogy nemcsak a helyi, illetve regionális média képviselői között tart érdeklődésre számot, hanem az ország más területein működők között is. Elképzelhető, hogy ez a projekt példaértékű lesz. Ebben az esetben pedig a település, valamint az Európai Unió - mint társfinanszírozó - jó hírét távolabbi vidékeken is javasolt öregbíteni. E célból - igény esetén - távolabbi médiumok képviselői számára belföldi tanulmányutat szervezünk, amelynek keretén belül megismerhetik a projekt céljait valamint annak előrehaladását.



6. 16. Nyomtatott tájékoztatók (brosúrák, szórólapok, stb.) elkészítése és lakossági terjesztése


A lakosság közvetlen tájékoztatása céljából, valamint azért, hogy az eljuttatni kívánt információk minél szélesebb körben váljanak ismertté, a projekt tartalmára, előrehaladására vonatkozó szórólapok készítését és terjesztését is tervezzük. Ezekkel elsősorban az érintett területeken élőket kívánjuk tájékoztatni. A tájékoztatás célja az is, hogy az esetlegesen felmerülő problémákról, akadályokról is értesüljenek, megelőzve ezzel az esetleges félreértéseket és felháborodásokat. A szórólapokat minden háztartásba, valamint a területen működő kis- és középvállalkozások számára is eljuttatjuk. Kézbesítésükhöz szórólapterjesztéssel foglalkozókat alkalmazunk. Az erre a célra készült nyomtatványok a projekt szöveges bemutatásán kívül illusztrációkat is tartalmaznak, köztük a társfinanszírozó Európai Unió és az Új Magyarország Fejlesztési Terv általánosan alkalmazott arculati elemeit.


6. 17. Internetes honlap létrehozása és folyamatos működtetése, frissítése


A "Körmend Város szennyvíz-csatornázottságának fejlesztése Alsóberkifalu, Felsőberkifalu és Horvátnádalja településrészek bevonásával" című projekt számára külön internetes felületet hozunk létre a http://www.kormend.hu/ honlapon belül. Ez az internet használók számára nyújt naprakész információkat. A projekt megvalósítási ideje alatt folyamatosan működő oldalon bárki megtekintheti a vonatkozó tervezéseket, a kitűzött célokat és az előrehaladási eredményeket is.


6. 18. Lakossági fórum, közmeghallgatás szervezése


A lakossági fórum, közmeghallgatás célja az, hogy személyesen és közvetlenül tájékoztassuk az érintett településrészeken élőket arról, hogy milyen tervek vannak a szennyvíz-csatornázottság fejlesztésével kapcsolatosan. Ezek a találkozások a projekt végrehajtóival alkalmat adnak arra, hogy személyes véleményét mindenki közölhesse, felmerülő kételyeit eloszlassák, valamint a konkrét kérdéseket megválaszolják. A fórumot, illetőleg közmeghallgatást a településrészek közösség által használt színterén tervezzük megtartani.


6. 19. Önkormányzatnál elhelyezett hirdetmények, tájékoztatók


Körmend Város Önkormányzata a hivatali ügyeket a Polgármesteri Hivatalban intézi, így a lakosság jelentős része megfordul itt. A tájékoztatás szempontjából fontos, hogy itt is találkozhasson a beruházásra vonatkozó információkkal. Ezért a máshol is megjelentetett hirdetményeket, tájékoztatókat itt is kihelyezzük.

7. Célcsoportok, üzenetek, eszközök


Fő kategóriák

Üzenetek

Eszközök

Lakosság

A megfelelő szennyvíz csatornázottság hangsúlyozása, előnyeinek ismertetése, a lakosság türelmének és bizalmának elnyerése.

Az Európai Unió társfinanszírozóként vesz részt a projektben.

Helyi és regionális média, honlap (http://www.kormend.hu/)


Munkatársak

A projekttel való azonosulás,

Médiatréning

 

Megfelelő tájékozottság, hiteles és

 

 

megbízható információk

 


Regionális

Aktív partnerségi viszony,

Belső kommunikáció,

döntéshozók

projekttel való azonosulás

helyi és regionális média,

 

 

honlap


Helyi vállalkozók

A megfelelő szennyvíz csatornázottság

Helyi és regionális média,

 

hangsúlyozása, előnyeinek ismertetése.

Az Európai Unió társfinanszírozóként vesz részt a projektben.

honlap


Egyéb partnerek

A megfelelő szennyvíz csatornázottság

Lakossági fórum, helyi és

 

hangsúlyozása, előnyeinek ismertetése,

regionális média, honlap

 

türelmük és bizalmuk elnyerése

Az Európai Unió társfinanszírozóként vesz részt a projektben.

 



Sajtó

Megfelelő tájékozottság, hiteles és

Sajtótájékoztató, sajtóanyag

 

megbízható információk szolgáltatása

 


Szakmai szervezetek

A projekttel való azonosulás,

Helyi és regionális média,

 

megfelelő tájékozottság, hiteles és

személyes találkozó

 

megbízható információk

 




8. A tájékoztatás során használt publikációs eszközök


Eszköz

Tervezi a használatát?

Célérték

 

Igen

Nem

Darab

"A" típusú hirdetőtábla

 

X

 

"B" típusú hirdetőtábla

 

X


Tájékoztatási tábla "C" típus

 

X

 

Emlékeztető tábla "D" típus


X


Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk)

X

 

3

Televízió

X

 

1

Rádió

X

 

2

Internet (banner)


X


Nyitórendezvény

 

X

 

Záró rendezvény (átadás)


X


Egyéb rendezvény, konferencia



Sajtótájékoztató (indítás, zárás)

X

 

1

Sajtóközlemény

X

 

1

Szórólap, egyéb nyomdai kiadvány


1

PR film

 

X

 

Önálló internetes honlap

 X


1

Zöld szám, információs központ

 

X


(ügyfélszolgálat)

 

 

 

DM levélkampány

 

X


Telemarketing

 

X

 

Közvélemény kutatás

X


1

Reklámtárgy

 

X


Egyéb: prezentáció sorozat szervezése

 

X

 

Sajtómegjelenések generálása

X


1

Sajtómegjelenések összegyűjtése, elemzése

X


1

Kockázatok folyamatos figyelése, krízismenedzsment


X


Fotódokumentáció készítése


X


Nyílt nap, lakossági fórum

X


1


9. Kivitelezés módja


A kommunikációs tervben foglalt tevékenységek megvalósításáért, a szükséges eszközök (sajtóközlemények, rendezvények stb.) elkészüléséért a megbízott PR menedzser a felelős. Feladatait maga látja el, melyhez külső szolgáltatókat a grafikai tervezéshez és a nyomdai előállításhoz vesz igénybe. A sajtóval való kapcsolattartást, a sajtómunkát ugyancsak maga végzi a sajtóanyag előkészítéstől a monitoringozásig.

A rendezvényszervezéssel járó munkát ugyancsak maga végzi, amelyhez büfé, illetve az étkezéssel járó szolgáltatásokat veszi igénybe.

Az egyes kommunikációs szakaszok, valamint a projekt teljes időszakának végén elvégzi a munka értékelését, és javaslatokat tesz a szükséges módosításokra.

10. Költség terv


Tevékenység

Ár (nettó)

Kockázatfelmérés

30.000,- Ft

Válságkommunikációs terv készítése

40.000,- Ft

Véleményvezérek azonosítása, interjúk

100.000,- Ft

Civil szervezetek felkutatása, véleményük megismerése

75.000,- Ft

Közvéleménykutatás

660.000,- Ft

Korábbi médiamegjelenések összegyűjtése és elemzése

15.000,- Ft

A projekt menetrend összeállítása, az engedélyek várható időpontjainak összegyűjtése

30.000,- Ft

Cselekvési (kommunikációs) terv készítése

40.000,- Ft

Kommunikációs terv egyeztetése a Közreműködő Szervezettel

10.000,- Ft

A beruházó képviselőinek felkészítése médiatréning keretében

300.000,- Ft

Sajtómegjelenések generálása a nyomtatott, elektronikus és online médiában

50.000,- Ft

Sajtóesemények szervezése

450.000,- Ft

A sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése

50.000,- Ft

Belföldi tanulmányút szervezése újságírók számára, igény esetén

200.000,- Ft

Nyomtatott tájékoztatók készítése és lakossági terjesztése

500.000,- Ft

Internetes honlap létrehozása és folyamatos működtetése, frissítése

200.000,- Ft

Lakossági fórum, közmeghallgatás szervezése

100.000,- Ft

Önkormányzatnál elhelyezett hirdetmények, tájékoztatók

50.000,- Ft

Összesen:

2.900.000,- Ft


11. Értékelés

A kommunikációs szakaszok végein értékelni kell az addigi kommunikációs tevékenységet, melynek során elemezzük a sajtóban megjelent közléseket, értékeljük az egyes rendezvényeket.


Ugrás a Projekt kezdőlapjára

 

Akadálymentes verzió

"Körmend Város szennyvíz-csatornázottságának fejlesztése Alsóberkifalu, Felsőberkifalu és Horvátnádalja településrészek bevonásával" című projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terv, Környezet és Energia Operatív Program (KEOP 7.1.2.0) keretén belül, az Európai Unió támogatásával valósul meg.